http://www.kikelet.renesansz.org/

Bemutatók

Múltunk, történelmünk nem könyvekben, előadásokon létező elképzelt “valóság”, leírt szöveg csupán. Hanem élő, remélő, szerető, harcoló, hús-vér emberek, őseink, elődeink története. Látványos bemutatókon át igyekszünk szemléltetni az egykor élt emberek életét, ruházatát, viselkedését.

Nagyszabású látványos bemutatók: Íjászverseny, Lovasíjász bemutató Lovasbemutató, Lovas játékok, Csikós bemutató, Baranta-tradicionális magyar harcművészet, Solymász bemutató, Történelmi játék bemutató, Népzenészek, Néptáncosok.

Kézműves bemutatók: Autentikus kézművesség interaktív bemutatása munka közben: Kovács, Bőrműves, Fafaragó, Fazekas, Kosárfonó, Rovásírás, Népi játékok és még sok más.

Rendezvény toborzó!

A rendezvény műsoraira várunk még jelentkezőket akik részt vennének a felsorolt bemutatókon, illetve a vásárban.

Főszervező: csepeli.vasar@gmail.com
Vásári kapcsolattartó: Gönci Viktória
Mobil: 06-30-860-3682
Hívható hétköznap 17 óra után, hétvégén egész nap.

Hunory Szabolcs

Önkormányzati Sajtószolgálat

2010. június 29., kedd

Az önkormányzat beruházásában elkészült a Csepeli Gyermekegészségügyi Centrum. Az új intézmény 2010. június 28-án, reggel 8 órától nyitotta meg kapuit a XXI. kerület központjában, az Áruház tér 6. szám alatt, a szakorvosi rendelő, a Csepel Áruház közelében.

A kerület önkormányzata 280 millió forintot költött erre a beruházásra. Az új intézmény európai körülményeket teremt a csepeli gyermekek egészségügyi ellátásához. A rendelőben három szinten, összesen 850 négyzetméteres, akadálymentes területen, házi gyermekorvosok, védőnők, gyermekfogszakorvosok és más szakdolgozók látják el feladataikat. Az európai színvonalat jelzi az a napkohó is, amit Podolák György, volt csepeli országgyűlési képviselő kezdeményezésére helyezett el az MVM Tröszt az épület tetején, megteremtve ezzel az olcsóbb, korszerűbb melegvíz-ellátás lehetőségét.

Az épület földszintjén három funkció egyidejű működési feltételeit alakították ki. Külön külső bejárattal egy elkülönítő a fertőző betegségben szenvedő gyermekek részére. A főbejárattól külön folyosó vezeti az egészséges tanácsadásra érkező gyermeket és szülőjét a tanácsadó helyiségekbe, ahol bőséges tér áll rendelkezésre a babakocsival érkezők számára, pelenkázó és öltöztető asztalok állnak a kisgyermekesek rendelkezésére. Szintén a főbejáraton közelíthető meg a tágas várótér, valamint az orvosi rendelők sora.
Az épület földszintjén három funkció egyidejű működési feltételeit alakították ki. Külön külső bejárattal egy elkülönítő a fertőző betegségben szenvedő gyermekek részére. A főbejárattól külön folyosó vezeti az egészséges tanácsadásra érkező gyermeket és szülőjét a tanácsadó helyiségekbe, ahol bőséges tér áll rendelkezésre a babakocsival érkezők számára, pelenkázó és öltöztető asztalok állnak a kisgyermekesek rendelkezésére. Szintén a főbejáraton közelíthető meg a tágas várótér, valamint az orvosi rendelők sora.

Az épület földszintjén három funkció egyidejű működési feltételeit alakították ki. Külön külső bejárattal egy elkülönítő a fertőző betegségben szenvedő gyermekek részére. A főbejárattól külön folyosó vezeti az egészséges tanácsadásra érkező gyermeket és szülőjét a tanácsadó helyiségekbe, ahol bőséges tér áll rendelkezésre a babakocsival érkezők számára, pelenkázó és öltöztető asztalok állnak a kisgyermekesek rendelkezésére. Szintén a főbejáraton közelíthető meg a tágas várótér, valamint az orvosi rendelők sora.

Az 1. emelet lifttel és lépcsőn egyaránt megközelíthető. Itt nyert elhelyezést a 3 fogorvosi székkel hat gyermek fogszakorvos. Egyszerre két iskolai osztály fogadására alkalmas tér, s külön demonstrációs szoba áll rendelkezésre a gyermekeknek dentálhygienikus segítségével fogápolási, prevenciós bemutatókra.
Szintén az első emelet ad helyet öt védőnőnek, valamint külön tanácsadó a terhes és a kisgyermekes védőnői tanácsadásra érkezőknek.

A 2. emelet döntően a gépészet szintje. Itt kerültek elhelyezésre a fűtést és a légcserét biztosító berendezések, öltözők.

Röviden az épület komfortjáról:
· Az épületben valamennyi rendelő és tanácsadó helyiség klimatizált.
· A várótermek központi hűtött levegő rendszerbe kapcsolva szolgálják a betegek kényelmét.
· A fűtési rendszer saját gázüzemű kazánnal biztosított.
· A használati melegvizet a Magyar Villamosipari Művek Rt. által adományozott napkohó állítja elő.
· Valamennyi szinten megfelelő számú, kicsiknek és nagyoknak kialakított vizesblokk áll rendelkezésre.
· Az épület dekorációjáról a Nagy Imre Általános Művelődési Központ Alapfokú Művészeti Iskola diákjai gondoskodtak.

2010.06.11.-én 21 órai kezdettel Tomecs G. és Billy Zone koncert lesz a Tranzit Cafeban! Cím: Budapest XXI.ker Szent László u. 115 (a 159-es busz végállomásánál) Belépő 5oo Ft ami lefogyasztható Infó: www.tomecsg.com és www.billyzone.hu

forrás

A sikeresen visszatelepített faj már a főváros szomszédságában is megjelent: legalább egy hód a Soroksári-Dunán időzik november óta.

A WWF Magyarország 1996 és 2008 között több, mint 220 hódot telepített hazánkba. Jelenleg, a visszatelepítés eredményeképp a teljes magyarországi populáció nagysága valahol 500 és 600 egyed között lehet. A kiengedések Gemencen, a Hanságban, a Drávánál és a Tiszánál történtek, a Szigetközbe, a Rába mentére, és Zala megyébe a határon túlról is vándoroltak be egyedek. Most már a Duna mentén is sok helyen vannak hódok; főleg a Szigetközben nagy a szaporulat, amely aztán mindenfelé vándorol. Úgyhogy már az egész országban várható, hogy felbukkan a faj. Vannak olyan területek, ahol stabilan nő az állomány – ilyen a Hanság és a Szigetköz. A Dunának és a Tiszának az árterén nagyobb áradások esetén kimoshatja a családokat a víz, ilyenkor azok átvándorolnak máshová, például kis patakokba.

Az állatok monitorozása, a populáció méretének nyomon követése jelenleg is folyik. A növényevő hód Európa legnagyobb rágcsálója, és a ragadozó vidrával párhuzamosan is előfordulhat egyazon területen. Nagyrészt éjszakai életmódot folytat, így viszonylag ritkán kerül szem elé. Emiatt a monitorozási munkában jelentős szerepe van a hódrágások megfigyelésének. A hódok ugyanis télen fákat döntenek ki, illetve nagyobb ágakat rágnak el, hogy hozzáférjenek a téli táplálékukat jelentő fakéreghez. Nyáron mindenféle zöld növényt fogyasztanak, ami a vízparton megtalálható. A rágások ősszel jelennek meg, amikor elkezdenek élelemraktárt készíteni, vagy esetleg gátat építeni.

A Csepel-szigeten már 2003-ban láttak hódnyomokat. Utána viszont 2009-ig nem kerültek elő újra az állatok jelenlétére utaló bizonyítékok a környéken. Tavaly november közepén a közelben lakó Vágvölgyi Imre jelentette a WWF-nek, hogy a Soroksári-Duna mentén, Czuczorsziget északi részén talált rágásokat. „Mint a természetben járó, szívesen látom a hódot a környékünkön. Remélem, hogy az M0 híd szélesítésének munkái nem fogják elüldözni. Külön szerencsének tartom, hogy láttam is pár pillanatig, ahogy önfeledten lakmározott az ágakból” – nyilatkozta a Greenfo-nak Vágvölgyi Imre.

Az itteni hódrágásokat mentünk ellenőrizni március 21-én Czabán Dáviddal, a Magyar Természettudományi Múzeum kutatójával. A biológus elmondása szerint a tél vége, kora tavasz a legjobb időszak a felmérésre, monitorozásra. Az állatok ugyanis egész télen rágják a fákat, így ilyenkor van a legtöbb rágás. Áprilisban viszont már kezd kihajtani a zöld, és elfedi a nyomokat.

Az M0-ás déli szakaszának hídja Budapest és Dunaharaszti határvonalánál íveli át a Soroksári-Dunát. Ezen híd közelében szálltunk kenuba, hogy a hódok nyomába eredjünk. Már járművünk vízre bocsátásának helyszínén találtunk rágásokat – az információ tehát helytálló volt. Utána két kilométert dél felé evezve, majd visszajőve nyolc-tíz helyen találtuk meg a rágcsálók nyomait. Főként fűzbokrokon, illetve egy-két nyárfán találtunk rágásnyomokat. Dunaharaszti és Budapest mára egybenőtt, úgyhogy végig házak, nyaralók szegélyezték a vízpartot.

Czabán Dávid véleménye szerint kialakult egy territórium a területen, ahová tavaly nyáron érkezhetett az állat (a hódok ugyanis nyáron vándorolnak). Ezután letelepedett a hód, és itt töltötte a telet. „Télen nincs nagy zavarás, merthogy ilyenkor a nyaraló-tulajdonosok, horgászok nincsenek kint a területen. Az M0-ás jelent valamekkora zavarást, de ez úgy tűnik, nem baj neki. Tudunk róla, hogy Ausztriában is élnek hódok autópálya-felüljárók mellett. Kérdés, hogy tavasszal, illetve nyáron, amikor elindul az evezés, megjönnek a horgászok, mennyire fog ez gondot jelenteni neki. A szigetek között vannak olyan ágak, ahol nem nagyon szokott ember közlekedni, talán néha kenusok, kajakosok. A Soroksári-Dunaág elég hosszú, úgyhogy ha valamiért ez a szakasz nem jó neki, akkor arrébb megy” – mondta el a biológus.

„A hódok jól tűrik a szennyezést, de egyébként is most már tisztul ezen a környéken a víz, a csepeli Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep üzembe helyezése nyomán. Az autók zaja nem zavarja őket, azt most láttuk. A terület jó a hódnak, fa bőven van elég, téli és nyári tápláléka egyaránt bőven van.” A hódok általában a víz közelében maradnak: Czabán Dávid kimutatta a szakdolgozatában (amely a Greenfo szakdolgozat-adatbázisában is elérhető), hogy a parttól tíz méteres távolságig található a megrágott fák kilencven százaléka. Emiatt nem lehet nekik nagy probléma, hogy kicsit távolabb sok ház van. „Az még lehet egy veszély, hogy halászhálóba akad, de úgy tudom, hogy ilyeneket nem nagyon szoktak kirakni a környéken; itt horgászat van inkább, halászat nem nagyon zajlik” – fejezte be a kockázatelemzést a Múzeum munkatársa.

A kutató szerint bizonytalan, hogy honnan jött az állat. Legközelebb az 50-60 kilométerre lévő Rácalmáson tudni hódról, észak felé pedig Esztergomnál, a Szentendrei sziget északi részén láttak állítólag hódrágásokat. Mindenesetre Czabán Dávid a tervek szerint jövőre újra megnézi majd a területet – addigra kiderül, hogy hosszú távra rendezkedett-e be a hód a Soroksári-Dunán.

Aláírta az M0-s Csepel-szigeti szakaszának szélesítésére és két Duna-híd építésére a kivitelezői szerződést az állami sztrádaberuházó a csaknem féléves utóéletű közbeszerzési eljárás nyertesével. A konzorcium 2012 nyarára 34,8 milliárd forintért bővíti kétszer három sávosra az M0-snak az M6-os és 51-es út közötti szakaszát.

Az állami sztrádaberuházó, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt., valamint a nyertes M0 déli ág II. konzorcium képviselői aláírták az M0-s körgyűrű M6-os és 51-es főút közötti szakaszának bővítési szerződését. A munka két-három hónap múlva indul, és 2012 nyarára fejeződik be – jelentette be Galuska János a NIF beruházási igazgatója a csütörtöki aláírást követően. A kivitelező konzorcium vezetője a Hídépítő-cégcsoporthoz tartozó A-Híd Építő Zrt., tagjai pedig a Közgép Zrt., a Strabag-MML Kft., a Strabag-csoporthoz tartozó Magyar Aszfalt Kft., és a Colas Hungária Kft.

Az M0-s déli ága az M1-es és az M5-ös autópályát köti össze. Még a kilencvenes évek elején épült, jelenleg végig kétszer kétsávos (egy rövid, az M6-os induló csomópontjánál lévő szakaszt kétszer háromsávosra építettek ugyan, de ott is csak kétszer két sávon lehet közlekedni). Az utat három szakaszban szélesítik, az M1-es és az M6-os között a meglévő útpályától északra, az M6-os és az 51-es között attól délre épül egy új pálya. Az 51-es és az M5-ös között egy új szakasz épül, amely a gyáli csomópontnál torkollik az alföldi autópályába (innen indul az M0-s keleti szektora).
hirdetés

A másik két szakasz építésére már korábban kiválasztották a kivitelezőt. Az M1-es és az M6-os között a Colas Hungária szélesíti az utat, míg az új szakaszt egy konzorcium építi, amelynek tagja egyebek mellett a Betonút vezér érdekeltségébe tartozó Euroaszfalt és Nagy Elek-cégbirodalmának része, a Vegyépszer.

A leghosszabb és a legdrágább szakasz építéséről írták most alá a szerződést, több hónapos közbeszerzési procedúra után. Még nyáron döntött először a kivitelező kiválasztásáról a NIF, akkor a konzorciumot és a Nemzetközi Vegyépszert kizárták, győztesnek a nem egészen 29 milliárdos árat ajánló Porr Építési Kft.-t hozták ki. A döntést mindkét kizárt megtámadta, a Közbeszerzési Döntőbizottság pedig át is írta az eredményt: a győztes kizárta, a konzorciumot visszahozta a versenybe. Így a NIF októberben új győztest hirdetett, ám azt a döntést a Porr támadta meg a KDB-nél, amely azonban – bár megerősítette a Porr álláspontját, hogy a nyertes pályázónál voltak hiányosságok – nem írt ki még újabb eljárást, csak hiánypótlásra kötelezte a konzorciumot.

A most alá írt szerződésben szereplő szakasz 11 kilométer hosszú, és 34,8 milliárd forintba kerül. Az árba beletartozik a 770 méter hosszú Hárosi-, valamint az 500 méteres Soroksári Duna híd is. A 2×3 haladó, valamint a leálló sáv beton burkolatot kap. Az M0 teljes déli szakaszának 85 százalékát finanszírozza az EU, a támogatás 111,3 milliárd forint.

A Budapesti Történeti Múzeum 2008-ban és 2009-ben az M0 autóút délnyugati szakaszának szélesítési munkái kapcsán számos ponton végzett megelőző feltárásokat. Egy, a főváros közigazgatási határától három kilométerre délre, a Csepel-szigeten, a soroksári Duna-ág partjától 100 méterre fekvő lelőhelyen, az ásatások során intenzív megtelepedésre utaló régészeti leleteket fedeztek fel.

Az 1988-1989-ben és 2008-ban folytatott feltárásokon a Duna árteréből kiemelkedő széles dombháton, más korszakok emlékei mellett a kora bronzkori Harangedény Csepel-csoport (i.e. 2600/2500-2000/1900) településének részlete került elő.

A 2008-2009-es idényben a településtől 350 méterre, a Dunától távolabb, a telepen élt népcsoport temetkezései, összesen 130 sír került napvilágra. A sírok gazdag mellékleteikkel: harangedényekkel, az esetenként négy lábból álló tálakkal, tőrökkel, csuklóvédő lemezekkel az Európa széles területein (Spanyolország, Franciaország, Anglia, Csehország) elterjedt Harangedény kultúrához kapcsolódnak.

A sírok többsége urnás és szórthamvasztásos volt, azonban a kultúrára szintén jellemző zsugorított csontvázas temetkezést is sikerült feltárni. Szigetszentmiklós határában a Budapesti Történeti Múzeum már az 1950-es évek óta folytat ásatásokat, azonban a Csepel sziget keleti partvidékén első ízben sikerült, a kultúra más lelőhelyein jól ismert körárkos sírokat fellelni. A körárkok (esetleg sírkertek) bejáratai mindig kelet felé nyílnak, és vélhetőleg a közösség előkelői és családtagjaik számára készülhettek. A körárok közepén lévő sírban egy esetben arany-, ezüst fejdíszek és egy napszimbólumokkal díszített edény került felszínre.

A szigetszentmiklósi lelőhely tudományos értékét külön kiemeli, hogy ez a kultúra egyetlen olyan magyarországi régészeti lelőhelye, ahol – ahogy az már korábban ezen az oldalon is olvasható volt – a település mellett a temető részlete is előkerült. A település és temető különleges objektumai (íves oldalú házak, szimbolikus, és körárkos sírok), valamint a régészeti leletek sokasága újabb adatokat szolgáltatnak a népcsoport mindennapi és vallási életének megismeréséhez.

A Csepel 2009 konzorcium nyerte meg azt a pályázatot, amelyet a csepeli szennyvíztisztító építésekor kitermelt szennyezett talaj elszállítására írtak ki. A körülbelül 60 ezer tonna föld-iszap keverék eddig egy kupacban félrerakva várt a sorsára.

A Közbeszerzési Értesítő legutóbbi száma szerint a konzorcium 3,5 millió euróért, azaz körülbelül egymilliárd forintért szállítja el, kezeli, és helyezi el a szennyeződést.

Groniewsky Tamás, a szennyvíztisztító építéséért felelős Enviroduna Kft. igazgatója elmondta, hogy az építkezés megkezdése előtt nem lehetett tudni a talajszennyeződésről, a talajvizsgálat nem mutatta ki.

Az alapásás során kitermelt mintegy 60 ezer tonnányi szennyvíziszap és szennyezett föld keverékét egy kupacba rakták. A nyertes cég várhatóan 3 hónap alatt viszi el az összes földet. Az nem tudni, hogy a szennyezett talajt hova viszik.

Korábban az Enviroduna a Biosolid konzorciummal kötött szerződést annak a szennyvíziszapnak az elszállítására, amelyet a szennyvíztisztító az augusztusban indult egy éves próbaüzem ideje alatt termel.

Ez a masszamennyiség az előzetes becslés szerint az egy év alatt mintegy 70 ezer tonna lesz. Az iszapot a dél-pesti szennyvíztelep a rothasztójába szállítják. A próbaüzemi szállításokat és a szennyezett talaj kezelését is támogatja az unió mintegy 60 százalékban.

A támogatás 210-ben, a próbaüzem lejárta után megszűnik. Hogy onnantól mi lesz, egyelőre nem tudni. Vizsgálják azt a lehetőséget, hogy a szennyvíziszapot uszályokkal vigyék el, ne közúton teherautókkal, de Groniewsky Tamás szerint ezt a tervet 2010-ig nem tudják megvalósítani, csak 2012-ig.

Ezért most a főváros azt próbálja elérni az uniónál, hogy a támogatott projekt határidejét kitolják 2012-ig. Ebben az esetben az uszályos alternatíva megoldható, ráadásul felhasználható lenne a teljes beruházásból megmaradt 106 millió euró.

Ha nem sikerül megoldani, akkor a távlati tervek szerint a fővárosnak fel kell építenie egy égetőművet, ahol a szennyvíziszapot (és a főváros háztartási hulladékát) elégetik, hasznosítva a felszabaduló hőt. Az égetőmű helyét azonban nehéz lesz megtalálni, mert az érintett körzet lakossága biztos tiltakozni fog ellene, hogy a szomszédságában szennyvíziszapot égessenek, mint ahogyan az eredetileg a Cséry telepre tervezett komposztáló építését is a lakosság akadályozta meg.