2008. október 29.

A Csepel kerékpár

1210865776_75.jpg “Az első csepeli bicikliket 1929-ben állította elő a Weiss Manfréd, miután 1928-ban 25 ezer schillingért megvásárolta a grazi Steyr-Daimler-Puch-művektől a licencet. Tízezer kerékpárt is megvett alkatrész állapotban. Az első kétszázat még Grazban szerelték össze (Csepel felirattal), a többit itthon. Több mint tizenkétezer darabot gyártottak 1929-ben, 1930-ban pedig harmincötezret. Ekkor még csak egyféle típust dobtak piacra, női és férfi változatban, egészen 1932-ig.

Utána azonban különféle márkanevek és változatok sokaságával álltak elő. A háború végéig körülbelül ötszáz kerékpár-elnevezést védjegyeztettek. A legismertebbek ezek közül a Csepel, a Fecske, a Huszár, a Rakéta, a Merkúr, az Anker, a Turán, a Diadal, a Vitéz, az Adria, a Hangya, a Gazda, a Galamb, a Sport, a Csoda, a Mecsek és a Super volt, de létezett még Ballon, Sárkány és Pajtika is. A Fecske pedig országúti versenykerékpár. A Ballon túrabicikli: “tökéletesen megbízható luxusgép”. 1213349295_76.jpg [singlepic id="652" w="150" h="150" mode="" float="left" ] 1217677668_73.jpg Megcsodálhatunk néhány Csodát is: pirosat, kéket, zöldet. Tulajdonképpen fekete volt mindegyik, csak elöl, a címer (pajzs) körül festették a kormánycsövüket pirosra, kékre vagy zöldre. Kormányuk még fafogantyús, fékjük már kontrafék. Nem mindegyiknél volt még általános a kontra, az angol mintára szerelt Superla típus például elöl-hátul abroncsfékes. A biciklik között egy Turán típusú segédmotoros kerékpárt is találunk, a harmincas évektől azt is gyártott a Weiss Manfréd.

1220789456_00.jpg [singlepic id="655" w="150" h="150" mode="" float="left" ]A háború után az üzem 1949-ig jóvátételre termelt, majd 1950-ben létrejött az önálló Csepel bicikligyár. A termelőkapacitás ekkor már százharmincezer darab körül volt évente. Új típusok jelentek meg: Túra, Mátra, Robusta (mind 28-as), Tihany, Karika, Toldi, Budapest (26-osok) és a 24-es Úttörő, melyet még e sorok írójának is volt szerencséje tekerni gyerekkorában. Nyugati exportra más típusok mentek: például a Cantilever, ami itthon szinte ismeretlen volt.

A bicikligyár a hatvanas években összeolvadt a ruhaipari gépgyárral és a varrógépgyárral, s tulajdonképpen ebben a felállásban maradt meg a rendszerváltás hajnaláig, 1988-ig, amikor is az amerikai Schwinn vásárolta meg. A gyár legnépszerűbb terméke talán a hatvanas évek közepén megjelent Camping bicikli volt, ebből egymillió darabot adtak el 2000-ig. Keresettek voltak az SR jelzésű versenybiciklik is, az SR 26 és az SR 27. A nyolcvanas években megjelentek a terméklistán a nyugati minták alapján gyártott BMX-ek és az ATB túrakerékpárok.

A háromnegyed évszázadra visszatekintő csepeli bicikligyártást ma a Schwinn-Csepel folytatja, amely főleg Schwinn fejlesztésű drótszamarakat állít elő, de termékkínálatukban ma is megvan még a Camping modernizált változata.”

A cikk forrása: nol.hu (A WM kerékpárok meghódították Magyarországot!)

A képek forrása: Magyar gyártmányú kerékpárok és Magyar kerékpárok

További képek a galériában

Köszönet Rozgonyi Rolandnak!



2 hozzászólás ehhez: “A Csepel kerékpár”

  1. Jó ez a cikk! Mennyi lehet az eszmei értéke egy fecske csepel biciklinek?

  1. 1 Trackback(s)

  2. Csepel.info» Blog-archívum » A Csepel kerékpár

Szólj hozzá!

*
Kérlek, írd be a képen látható szót
Anti-spam image