Szigetszentmárton

Halásztelek | Lórév | Makád | Ráckeve | Szigetbecse | Szigetcsép | Szigethalom | Szigetszentmárton | Szigetszentmiklós | Szigetújfalu | Tököl

Helytörténet

A sziget déli részén fekvő települést a fővárosból a Budapest-Közvágóhídról induló HÉV-vel, Volán autóbuszokkal vagy személygépkocsival körülbelül egy óra alatt érhetjük el. A falu egyutcás jellege az új építkezések következtében nem annyira szembeötlő, mint néhány évtizeddel ezelőtt. A dunaparti rév kiterjedt üdülőterülete napjainkra egybeépült a faluval. A községet északon Szigetcsép, nyugaton Szigetújfalu, délen Ráckeve, keleten a Kis-Duna határolja.

A környék növény- és állatvilága egykor sokkal gazdagabb volt. A határ déli részén lévő természetvédelmi terület őrizte meg leginkább a táj erdős-ligetes jellegét. A vízhez közel eső természetes terepmélyedéseket a dunai árvizek táplálták. A folyószabályozás után növényvilágát – a láprétekkel, nádasokkal váltakozó – bokorfüzes társulások jellemzik, amelyek közül Legértékesebb a mocsári kosbor, a vitézkosbor és a hússzínű ujjaskosbor. A tarajos gőte és a fülesbagoly az erdő és a vízparti részek állatvilágának jellegzetessége. A határ fekete főldű vagy homokos, amely a gabonáféléken kívül alkalmas jó minőségű gyümölcs- és zöldségfajták termesztésére is.

E hagyományt őrzi a “Zwatschbauwald erdő, melyben hajdan szilvafák találtattak”. Az évi csapadékmennyiség 500-550 milliméter közötti. A gazdálkodáshoz nélkülözhetetlen vizet – aszályos időben – locsolással pótolják. Az északi, északnyugati szélirány a leggyakoribb. Az évi 2000 óra feletti napsütés kedvez a napfényigényes fajták termesztésének.Az évi középhőmérséklet 10,5 C fok. A település elnevezésében a Szent Márton név a templom védőszentjére, míg a sziget szó a földrajzi elhelyezkedésére utal. Azt hogy az ember régóta él e tájon, leginkább a falu határában – régészeti ásatások során – előkerült négyezer éves ún. őskocsi lelet bizonyítja. A mai település eredetileg feltehetőleg a Dunához közelebb eső, alacsonyabb fekvésű területen lehetett. A “Kirchenmorast” elnevezés ezt, a falu régi templom körüli mocsaras részét jelöli.

Szigetszentmárton neve írásban először 1285-ben fordult elő, amikor is IV. (Kun) László király egyik oklevelét “Datum in magna insula apud sanctum Martinum” formában innen keltezte. A falut néhány év elteltével, 1303-ban Eglolf mester Csepel-szigeti ábrahámberki földje határjárásában villa sancti Martini alakban említették. 1309-ben Simon nevű plébánosát, több Csepel-szigeti plébánossal együtt, Péter csuti prépost az esztergomi érsek parancsára kiközösítette. A pápai adójegyzékben 1332-1337 között tekintélyes jövedelemmel bírt plébánosa, mintegy 5 márka után fizetett adót a pápának. Lázár diák 1528-ban készített térképe is jelöli Szentmárton falut. Buda elfoglalását követően a török összeírások szerint népes település, ahol 1546-ban 46, 1559-ben 43, 1562-ben és 1580-ban 42, 1 590-ben 31 a családfők száma. Az adó összege az 1546. évi 2256 akcséról 1590-ben 18448 akcséra emelkedett a kovini nahijéhez tartozó szentmártoni hász birtokon. A pénz mellett búza, lencse, bab tizedet kellett fizetni, és megadóztatták a sertést, juhot is.

A hordók és a méhkasok után fizetett adóval a megtermelt jövedelmek egy részére szintén igényt tartottak a hódítók. Az 1633/_i4. évi török adólajstromokban öt adóköteles házzal szerepelt a település. A XVII. században lakói református hitre tértek. A Buda visszafoglalására indított felszabadító háború során a falu megfogyatkozott lakossága szétszéledt. A harcok elmúltával csak néhány család tért vissza, ezért később bajor telepesek is érkeztek. A még itt maradt rácok főleg Ráckevére költöztek. A falu 1732-ből származó első ismert pecsétjén az S M betűk alatt szőlőtőke terméssel és lebegő ekevas látható állított vonalkeretben. A Mária Terézia által elrendelt, 1770. évi úrbéri felméréskor itt 22 jobbágytelken 21 jobbágyot, valamint 10 házas és 5 házatlan zsellért regisztráltak. A telekaprózódás miatt 1828-ban 29 telkes jobbágy, 42 házas és 16 házatlan zsellér élt a faluban, akik felnőtt a földesúri jogokat az 1848. évi jobbágyfelszabadításig a Ráckevei koronauradalom gyakorolta. A határt t863-ban tagosították.

A közlegelő egy részét ekkor feltörték, majd ezt követően a községben szabályozták a legeltetési jogot. Az egész telek után négy szarvasmarha és két ló tartását engedélyezték. Az istállózó állattartás ebben az időben már elterjedt, gyakori volt a svájci és magyar szarvasmarha tartása. A vetett takarmányfélék közül a lóherét és a muhart termesztették. Az itt élők száma 1869-ben 624, 1880-ban 658, 1890-ben 666, 1900-ban 82.5, 1910-ben 1048 fő. A századfordulón bekövetkezett nagyarányú népességszám növekedést a szőlőkultúra fellendülése hozta a munkaerőigény megnövekedésével. Az 1838-as dunai nagy árvíz, az 188G. évi tűzvész, amely a falu kétharmadát elpusztította, megváltoztatta a halmazos települési jelleget, rendezettebbé váltak az utcák és a beltelkek. 1885-ben alapították az állami iskolát (az egyházi 1742 óla működött), 1888-ban óvodát szerveztek.

A településen 1890-től önkéntes Tűzoltó Egyesület, 1909-től Gazdakör, 1930-tól Polgári Kör, 1936-tól Polgári Lövész Egyesület működött, majd 1939-ben megalakult a Magyarországi Németek Szövetsége helyi szervezeti is. A XX. században stagnált a népesség. A középparaszti birtokokon folytatott szántóföldi művelést kiegészítette az állattartás különböző fajtája, valamint a gyümölcs- és szőlőtermesztés, kertészkedés. A falu német ajkú lakossága szorgalmas munkával igyekezett vagyoni gyarapodását elősegíteni. Az 1941-ben tartott népszámláláskor Szigetszentmártonban 1069an éltek, akik közül 1031 fő volt római katolikus vallású. Anyanyelve szerint 226 fő magyarnak, 843 pedig németnek tartotta magát, míg nemzetiségére 820 fő mondta, hogy magyar, 247 pedig, hogy német. Magyarul az összeírás adatai szerint a falubeliek 92,4 %-a tudott.

A második világháborút követő kitelepítést e népszámlálás adatai alapján hajtották végre. A vagonokban elvittek helyére az alföldi és a szlovákiai területekről érkeztek magyarok. A földosztás után 1949-ben 79 holdon 19 taggal megalakult a Lenin Termelőszövetkezet. Az 1960/61-es kollektivizáláskor 141 tag 970 holdon megszervezte a Sziget Gyöngye Termelőszövetkezetet, amely 1970-ben beolvadt a szigetcsépi szövetkezetbe. A két falu határát művelő Lenin Mezőgazdasági Termelőszövetkezet 1976-ban a szigetújfalui Béke Termelőszövetkezettel egyesült. Ekkor a szövetkezet dolgozói a három falu 2049 hektár földjét művelték.

A központosítási törekvések hatására a közigazgatásban is hasonló folyamatok játszódtak le. Szigetcsép Szigetújfalu és Szigetszentmárton közös községi tanácsú településekként élte mindennapjait a rendszerváltozásig. A XX. század utolsó évtizedében a falu lakossága 1700 fő. A településen működő önkormányzat mellett 1994 óta német nemzetiségi önkormányzat is működik. A családi házakban és nyaralókban a villamos energia használata több évtizede általános. Az elmúlt években a vezetékes ivóvízzel ellátott lakások száma elérte a 100%-ot. A gázvezeték kiépítése után a háztartások 80`%-ában fűtenek, illetve főznek gázzal.Telefon minden száz lakásból hetvenben működik. A teljes úthálózat 85%-át portalanították. Az önkormányzat településfejlesztési tervében első helyre a csatornahálózat megépítése került. Ennek megvalósítása fontos, hisz a házaknál épített derítőkből a talajba szivárgó szennyvíz a vízkészletek jó minőségét veszélyezteti. Az önkormányzat a meglévő állami támogatás mellett iparűzési, idegenforgalmi és kommunális adó kivetésével igyekszik a fejlődéshez a szükséges pénzösszeget gyarapítani.

óvodába hetven gyermek jár, míg az általános iskolának másfélszáz tanulója van. Az iskolai tantervbe beépítve, több évtizedes múltra tekint vissza a német nemzetiségi nyelvoktatás. A Jókai Mór Művelődési Házban kulturális programokat, rendezvényeket tartanak. A község tízezer kötetes könyvtárában az irodalmi művek olvasása mellett lehetőség nyílik a legfontosabb szakkönyvekben történő elmélyülésre is. Az itt élők egészségügyi ellátását egy orvos végzi. A rendszerváltozást követően megszűnt a termelőszövetkezet, így a falubeliek közül ismét sokan saját földjükön gazdálkodnak, vagy bérbe adják, esetleg eladják azt. A vállalkozások közül a kft.-k száma 73, a bt.-ké 14, és egyéni vállalkozása 83 személynek van. A változások miatt az ipari és mezőgazdasági munkahelyekről kiszorultak nem mindig tudnak elhelyezkedni, az új körülmények között egzisztenciát teremteni. A munkanélküli támogatásban részesülők aránya magas, éves átlagban 40 fő. érdemes megtekinteni a falu katolikus templomát, amelyet 1788-ban építettek az 1727-ben készült helyett. A templom felépítéséhez Krisztina főhercegnő, a Ráckevei koronauradalom birtokosa, Mária Terézia leánya adománnyal is hozzájárult.

Az egyhajós, homlokzati síkban tartott toronnyal ellátott copf stílusú épületben vörösmárványból készült főoltár felett látható a Szent Mártonról 1800 táján készült festmény. Különösen szép korai barokk munka Szent Antal és Szent János faragott szobra, amelyet az 1759. évi egyházlátogatási jegyzőkönyve már említett. Ezek a kisméretű, szépen kidolgozott alkotások az 1727-ben épített templom berendezéséhez tartoztak, ma a karzat alatt, a bejárat két oldalán állnak.

A katolikus templom mellet felállított világháborús halottak emlékműve egyszerűségével és sűrűn vésett neveivel mementóként áll, emlékeztetve a szörnyű évekre. A Ráckeve felé eső részen, a Duna mellett hosszan elnyúló üdülőtelep napjainkra összeépült a faluval, és azt a sziget leghangulatosabb településévé alakította. érdemes a Tókert természetvédelmi területén kirándulni, ahol ritka orchideafajtákat találni. A Ráckevei-Duna mellett húzódó kerékpárút érinti e szép vízparti szakaszt.

Minden évben megrendezik a Kis-Dunamenti Kulturális, Nemzetiségi és Ifjúsági Napokat. A rendszeresen tartott Zenei Találkozókon a külföldi együttesek mellett a helyi tánccsoport, a 32 fős zenekar és a Vegyeskórus előadásai teszik hangulatossá a rendezvényt. Az élénk zenei élet résztvevői a helyi zeneiskola diákjai is akiknek példaként szolgál a faluból indult és zenei karriert befutottak sora. Ezek közül kiemelkedik Petz Pál, aki a Budapest Brass Quintett megalapítója, valamint Brünner AIbert kürtművész, Hammar Lajos, Tarsoly Ferenc és Szijjártó Gyula, akik országos hírű zenekarok megbecsült tagjai. Innen indult Nagy Zoltán és Busch Ildikó táncművészek pályája is.