2010. március 27.

Hódnyomok Budapest határában

Forrás: Bajomi Bálint, greenfo.hu

A sikeresen visszatelepített faj már a főváros szomszédságában is megjelent: legalább egy hód a Soroksári-Dunán időzik november óta.

A WWF Magyarország 1996 és 2008 között több, mint 220 hódot telepített hazánkba. Jelenleg, a visszatelepítés eredményeképp a teljes magyarországi populáció nagysága valahol 500 és 600 egyed között lehet. A kiengedések Gemencen, a Hanságban, a Drávánál és a Tiszánál történtek, a Szigetközbe, a Rába mentére, és Zala megyébe a határon túlról is vándoroltak be egyedek. Most már a Duna mentén is sok helyen vannak hódok; főleg a Szigetközben nagy a szaporulat, amely aztán mindenfelé vándorol. Úgyhogy már az egész országban várható, hogy felbukkan a faj. Vannak olyan területek, ahol stabilan nő az állomány – ilyen a Hanság és a Szigetköz. A Dunának és a Tiszának az árterén nagyobb áradások esetén kimoshatja a családokat a víz, ilyenkor azok átvándorolnak máshová, például kis patakokba.
tovább »


2009. március 27.

Vízminőségjavítási-program az RSD-n

Gyorsabb és egyszerűbb hatósági ügyintézés négy környezetvédelmi nagyprojektnek

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium – Sajtóiroda
Budapest, 2009. március 27.

A kormány szerdán döntött arról, hogy négy uniós környezetvédelmi nagyprojektet kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánít. A döntés értelmében a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósítása gyorsabb és egyszerűbb lesz, hónapokkal rövidülnek a közigazgatási hatósági eljárások.

részlet

Ráckevei-Soroksári Duna-ág komplex vízminőségjavítási-program

Az egyik legjelentősebb vízügyi nagyprojekt a Ráckevei-Soroksári Duna-ág (RSD) vízminőségének javítása, amely Budapest hat kerületében és további 26 településen összesen több mint 570 ezer ember életminőségét javítja. A 35 milliárd forintból megvalósuló beruházás célja, hogy javuljon a Budapest és Tas közötti, mintegy 50 kilométeres folyószakasz vízminősége és növekedjen annak vízgazdálkodási, illetve természetvédelmi szerepe. A jobb minőségű víz több fürdőzőt és kikapcsolódni vágyó turistát vonz majd, ami növeli a Ráckevei-Soroksári Duna-ág turisztikai vonzerejét, és elősegítheti a térség gazdasági fejlődését. tovább »


2009. február 15.

Királyerdő parcellázása

A Magyar-Hollandi Bank Részvénytársaság korabeli marketing-kiadványa Királyerdő parcellázásáról, és életbiztosítással egybekötött hitelre való telekvásárlásról. A THM nincs feltüntetve az ajánlatban, de a heti törlesztőrészlet csábító, heti 5 pengő! :)

Megcsodálhatjuk a képeken a Boráros tér felől, a mai Szabadkikötő úton érkező, bicikliseket kerülgető 21-es buszt, valamint az erdő közepén épülő Szent István utat és kiderül az is, hogy annó épített szánkópálya is volt Királyerdőben!

Nem vagyok konzervatív, változás-ellenes és nyitott vagyok minden értelmes fejlesztésre, de bizony most, a kiadvány olvasása után visszasírom az akkori állapotokat:

“A Királyi Családnak a csepeli Dunaág mentén húzódó változatos terepű gyönyörű fenyvese, akácosa és különböző faállományú erdeje, ízléses környezetével mindazt nyújtja, ami az egészséget konzerválja: napfénnyel, vízzel, jó levegővel, valamint gyönyörű erdei séták és a közvetlenül mellette húzódó Dunaágban fürdési és csónakázási alkalmak lehetőségével szolgál.”

donpietro

forrás: Vezér Endre


2008. december 25.

Hajóval Csepel sziget körül

ifj. Surányi István: Hajóval Csepel sziget körül, 1934
A Csernátony Budapest – Ráckeve – Dömsöd Hajózási Vállalat útvonalának ismertetése

Köszönet Vezér Endrének!


2008. október 06.

Az én Csepelem 2015

A különféle elképzelések és fejlesztések alapján elképzeltem, milyen lehet majd Csepel 2015-ben. A cikkben szereplő beruházások nem csupán képzeletem szüleményei, azok mind szerepeltek már hivatalos fórumokon is. Vigyázat, a következő mondatok sokkoló hatásúak lehetnek! :) tovább »


2007. május 31.

Sajtóközlemények…

…vélemények a Kis Duna partjáról

donpietro: A csepel-sziget.hu oldalon indított szavazás is alátámasztja, hogy az emberek többsége megtartaná zöldterületnek a Kis-Duna partját. Mindenesetre oldalunk szívesen közzétesz minden – a témával kapcsolatos – véleményt hozzászólást. Írjanak!
tovább »


2005. június 10.

Tervek már vannak…

…a Kis-Duna mente széppé tételére

Bárány Tibor – Csepel

A négy csepeli kiemelt fejlesztési terület egyikén, a röviden csak RSD-ként emlegetett Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág csepeli szakaszának déli részén megjelentek a fejlődés csírái. Ezt nem csupán a közműhelyzet javulása eredményezte, hanem az RSD természeti értékeinek felerősödése is. E terület gyakran szóba kerül, előző számunkban egy olvasónk Kis-Duna partért aggódó, kritikus hangú levelét közöltük e témában. Az önkormányzat már több fórumot is rendezett az RSD-ről, így ismeri a helyzetet, s foglalkozik a fejlesztés lehetőségeivel. tovább »


2004. május 18.

Észrevételek, javaslatok…

…az RSD menti szabályozási tervhez

2004 májusában tárgyalta a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság a Ráckevei(Soroksári)-Duna part rendezési tervét. A terv a Podmaniczky SzKI és a Kompkikötő közti terület rendezését foglalja magába. A Csepeli Zöld Kör Egyesület lehetőséget kért és kapott saját véleményét a rendezési tervvel kapcsolatban írásos formában a Bizottság elé tárni. Az alábbiakban e véleményezést olvashatják változatlan formában.

Tenk András – a Csepeli Zöld Kör Egyesület elnöke tovább »


2003. december 02.

Iszap a termőföld javítására

NSZ -Szerző: V. S.

A februárban elkezdett mederkotrással megőrizhető a természeti értékekben gazdag ráckevei Duna-ág. Ebben az évben összesen 180 millió forintot fordít erre a munkára a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság. A kotrás a nyári hónapokban szünetelt, ugyanis ősszel kisebb a kockázata a növény- és állatvilág károsodásának. tovább »


2003. augusztus 15.

Kotorják a Kis-Duna medrét

Csepel – B.T.

A kerületünket keletről határoló, hivatalosan Ráckevei (Soroksári)-Duna-ágnak nevezett, de a csepeliek által csak Kis-Dunaként emlegetett vízi út és horgászparadicsom állapota bizony hagy kívánnivalókat maga után. tovább »